Barnamedve (Ursus arctos)

A barnamedve széles elterjedésű területű, nagyon változatos testméretű, testtömegű ragadozó. Jelenleg a következő alfajokat (Trense, 1989) különböztetjük meg:
- Euro-szibériai vagy eurázsiai barnamedve (Ursus arctos arctos)
- Kelet-szibériai barnamedve (Ursus arctos yenisensis)
- Kaukázusi barnamedve (Ursus arctos meridionalis)
- Szíriai barnamedve (Ursus arctos syriacus)
- Kasmíri (tian-sani) barnamedve (Ursus arctos isabellinus)
- Kamcsatkai barnamedve (Ursus arctos piscator vagy beringianus)
- Usszuri barnamedve (Ursus arctos lasiotus)
- Alaszkai vagy Kodiak barnamedve (Ursus arctos middendorffi)
- Grizzly (Ursus arctos horribilis)

Az eurázsiai populációk összlétszámát mintegy 100.000 példányra becsülik, ennek 70 %-a Oroszországban él. Az Egyesült Államok állománylétszámát Alaszka nélkül 1.000 példányra becsülik, míg Alaszkában és Kanadában együttesen 30.000 pld él.

Alaszkai vagy Kodiak barnamedve (Ursus arctos middendorffi)

Az óriási alaszkai barnamedve a legnagyobb ragadozó a Földön. Azon vadászok számára, aki valóban kapitális méretű medvét (9-11 láb magasság, 600 kilogrammos testsúly) akarnak elejteni, az Alaszkai-félsziget, valamint a szomszédos Kodiak-sziget bizonyulnak a legjobb választásnak. A barnamedvék Alaszka egész területén megtalálhatók, az Aleuti-szigetek és néhány délkeleti sziget kivételével. A magas vadsűrűség ellenére az alaszkai medve vadászat általában a legtöbb kihívással teli és legizgalmasabb vadászkalandokhoz tartozik.

A barnamedvék erős, zömök megjelenésűek, jellemzőik a kidomborodó vállpúp, erőteljes fej, tányér alakú pofa, lekerekített fülek, kicsi szemek, erős fogak és vaskos lábak. Vaskos lábán 5 erős karmokkal rendelkező ujj van. A karmok sarló alakúak, nem húzhatók vissza a hüvelybe. Bundájuk színe a méz szőkétől a mély csokoládébarnáig változhat, mely színek gyakran váltakoznak ugyanazon a medvén. Járása jellegzetes: himbálózó, ritkán üget és, ha kell, nagyon gyorsan fut. Állkapcsa rendkívül erős.

A hímek magányosan, a nőstények a bocsokkal járnak. Idejük legnagyobb részét élelemkereséssel töltik. Mindenevő, előszeretettel fogyaszt növényi részeket (gyökerek, levelek, termések, gyümölcsök), de emellett rovaroktól a nagytestű emlősökig ragadozóként is táplálkozik. A testsúlyuk késő nyáron napról napra gyarapodik a téli álom kezdetéig. A legtöbb alaszkai medve téli álmot alszik. Ebben az állapotban a hőmérsékletük és a szívverésük csökken, nem táplálkoznak. Az északi részeken a medvék öt vagy akár hét és fél hónapot is tölthetnek a barlangban. Ennek eredményeként a medvéknek roppant nagy mennyiségű élelemre van szükségük az év többi részében, hogy kielégítsék évi táplálék szükségletüket.
A nőstények súlya a hímek súlyának fele vagy háromnegyede. A belsőbb területeken elő medvék általában kisebbek, mint a partvidéki medvék, mert az előbbiek étrendjében nem szerepel az egyik legfontosabb proteinben gazdag táplálék, a lazac.

A párzási időszak májustól júliusig tart. Egyes medvék ritkán találkoznak egy hétnél hosszabb ideig társaikkal, és a hímek több nősténnyel is párosodhatnak. A medvebocsok kevesebb, mint egy fontot nyomnak, januárban vagy februárban születnek, a téli barlangban. Egy alomban a bocsok száma általában 1-4, de kettő a leggyakoribb. Az utódok két-, vagy három éves korukban válnak le az anyjuktól. A vadon élő medvék 20-25 évig élhetnek.
A medvéknek rendkívül jó a szaglásuk, a hallásuk sem rossz, a látásuk viszont átlagos.

Akik számára különösen fontos, hogy a medve bundája szép trófea legyen, azoknak a medvespecialisták tavaszi vadászatot ajánlanak. Ebben az időszakban ugyanis a medvék bundája nincs kidörzsölve és a szőr hosszabb és fényesebb. Ekkor a karmok is hosszabbak és sértetlenek, mivel a medve ezelőtt hónapokig nem ásott.

Kelet-szibériai vagy kamcsatkai barnamedve

Kamcsatka a mai napig kiváló medvés területként van számon tartva. A 19. században Kamcsatka felfedezői is megemlítették, hogy a medvék a félszigeten széleskörűen elterjedtek. 1969-ben, Kamcsatka első légi áttanulmányozása után a medvepopulációt 18-22 ezer darab medvére becsülték. Anatoliy Ostroumov, a híres orosz medvebiológus az aktuális populációt a levegőből felmért populáció többszörösének tartotta. Noha az őslakók a medvéket a húsukért vadászták, a medvevadászat 1975-ig nem volt kormányzati kontroll alatt. A medvevadászatot elsőként a távoli területek, és a nehéz szállítás korlátozta.
1978-tól kezdve minden vadászat engedélyt igényel és a vadászati vállalkozások csak limitált számú vadászatot szervezhetnek. 1991-ben Kamcsatka nyitott a külföldi turisták felé. Az elmúlt 10 év statisztikái 320-330 elejtett medvét mutatnak egy évre, (65%) az évente megengedett 500 elejteni kívánt medvéből.

A terítékre hozott medvék átlagos mérete 2,2-2,6 méter (200-250 kg), szerencsével 2,8-3,0 méter (250-300 kg) körüliek. Ennél nagyobbak már igazán ritkák.

Képek a fajról

Alaszkai vagy óriás barnamedve

Grizzly (Yukon)

Kamcsatkai barnamedve

Vissza az előző oldalra