Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi-sarkig. Fővárosa Ottawa. Legnépesebb városa Toronto.
Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él.
Összesen 10 tartománya (Ontario, Québec, Új-Skócia, Új-Brunswick, Manitoba, Brit Columbia, Prince Edward-sziget, Saskatchewan, Alberta, Újfundland és Labrador) és 3 territóriuma (Északnyugati területek, Yukon, Nanavut) van.
A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájt mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található).
A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály. A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és British Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébben a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik.
Nunavut hivatalosan 1999. április 1-jén vált ki az Északnyugati területek territóriumból. Ezzel Kanada lehetőséget biztosított az őslakos eszkimóknak (inuitok), hogy megalapítsák saját kormányzóságukat. Nunavut az Északnyugati területek kb. 60%-ából alakult és kb. akkora, mint Nyugat-Európa. Területe: 2.093.190 négyzetkilométer, lakossága kb. 30.000 fő. Nagy területet kanyarít ki a kontinentális Észak-Kanadából, hozzá tartozik a Kanadai Sarki Szigetív jórésze, illetve a Hudson-öböl, a James-öböl és az Ungava-öböl valamennyi szigete. Legmagasabb pontja a 2616 méteres Barbeau-csúcs a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban, a tartomány északi részén elhelyezkedő, Grönlanddal szomszédos Ellesmere-szigeten.
Térkép:
Kérjük válasszon: