Csökkenő ABC Növekvő
Saját kiadványok

Vadászutak Kft - Hasznos tanácsok világutazó vadászoknak

Vadászutak Kft - Hasznos tanácsok világutazó vadászoknak

3490.- Ft

+ postaköltség


» További kiadványok

Országismertetők: Mauritius

Mauritius egy kicsiny szigetállam az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keleti irányban. Két nagyobb és több apró szigetből áll. Összterülete 2.046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1.865 km², a tőle 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1.000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon-, és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt. Fővárosa: Port Louis. Népességét 1,2 millióra becsülték 2006-ban. A lakosság 68%-a indiai, 27%-a kreol, 3%-a kínai és 2%-a francia. Európai, indiai, kínai és afrikai kultúra található a szigeten, mely kultúrák összeolvadás nélkül élnek.
A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km. Kerülete: 330 km. Mauritius nagy része délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 méteres Piton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó, viszont Rémionon igen. A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs veszi körül. A Rodriguez legmagasabb pontja 396 méter. Agalega két, homokpaddal összekötött korallszigetből áll. Az ország legnagyobb folyója a Grande Riviére 35 km hosszú.
Mivel Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30°C körül mozog, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körüli. A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól. A levegő párás és szinte folyamatos az esőzés.
A sziget északi részén többnyire fehér homokos tengerpartot és lagúnákat találunk, itt található a főváros, ahol sok vallási épület (katedrális, templomok, pagodák és mecsetek) tekinthető meg. Főtere a Place des Armes. A déli rész teljesen érintetlen terület, mert túl szeles.
A szigeten 44 fajta őshonos állat élt, melyből sajnos 21 faj már kihalt. Ezen folyamat megállítása céljából létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára. A tengerben óriásteknősök, dugongok és halak élnek. A telepesek a szarvasokat Jáva szigetéről hozták 1639-ben, a makákót a portugálok pedig Malajziából. A cukornádültetvényeken táplálkozó teurec (sörtés sün) Madagaszkárból érkezett a 19. század vége felé. Az indiai mongúzt 1900-ban hozták be az országba, az elszaporodott patkányok ritkítására. A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten. Az ország ingen gazdag hüllő, illetve madár állománnyal rendelkezik.
Időeltolódás: +4 óra.

Térkép:

Információk az országról:

Kérjük válasszon:

Kapcsolat

Kérdése van, vagy információra van szüksége?

E-mail: info@vadaszutak.hu

Ízelítő a galériából:

Azerbajdzsán tájkép_05

Azerbajdzsán tájkép_05

Dall sheep_02

Dall sheep_02

Ausztrália vándor fütyülőludak

Ausztrália vándor fütyülőludak

Törökország bezoár kőszáli kecske (2012)_03

Törökország bezoár kőszáli kecske (2012)_03